A müncheni tragédia

Az 1950es években a Manchester United a háború utáni gazdasági vállságot követő időszakban, súlyos anyagi gondokkal küzdött. Emiatt a csapat tagjainak életkora a 25 évet is alig érte el. Matt Busby volt az a tréner, aki a fiatal tehetségekből, kitűnő játékost faragott. Emiatt is nevezték az ő irányítása alatt, mai szóval mondva sztárokká nevelt fiatalokat „Busby fiainak”. Az akkori csapatnak a legnagyobb sikerét az 1957/1958-as szezonba érhette volna el, ha nem következik be a szörnyű repülőgép baleset 1958. február 6.-án.

A gárda két nappal a tragédia előtt a Partizan Beograd elleni BEK találkozóról tért hazafelé, és Münchenbe leszállt tankolni. Ekkor még semmi nem utalt a későbbi tragédiára, a játékosok a repülés közbeni izgalmakat kártyázással és beszélgetéssel töltötték el.

A repülőgép dél körül szállt le Münchenbe. Ekkor még csak nagyon hideg volt, de a hó nem esett. A gép 14: 30-kor gurult ki a kifutó pályára, de a géptípus megszokott hibáját észlelték és emiatt visszagurultak a kifutópálya elejére, és újra megpróbálkoztak a felszállással és ismét sikertelenül. Ezután néhány óra várakozást követően ismét a gép fedélzetén volt a gárda, de ekkor már nagy havazás volt. A gép harmadszor is elindult a kifutópályáról, és ez volt az utolsó felszállási kísérlete, miután a gép motorjai ismét lassulni kezdtek, de ekkor már nem tudtak megállni a kifutópályán, majd egy fának és végül egy háznak csapódott…

A repülőgép roncsa

Áldozatok

Roger Byrne – 29 évesen hunyt el – balhátvéd, csapatkapitány, 33-szoros angol válogatott - elhamvasztották

Geoff Bent – 25 évesen hunyt el – jobbhátvéd – St. John’s templomba nyugszik

Eddie Colman – 21 évesen hunyt el – jobboldali középpályás – Salfoldban a Weaste temetőben nyugszik

Duncan Edwards 21 évesen hunyt el – összekötő, 18-szoros angol válogatott – Dudley-ben a Dudley temetőben nyugszik

Mark Jones – 24 évesen hunyt el – középhátvéd – Barnsley-ban a Wombwell temetőben nyugszik

David Pegg – 22 évesen hunyt el – balszélső, 1-szeres angol válogatott – Doncaster-ben a Redhouse temetőben nyugszik

Tommy Taylor – 26 évesen hunyt el – középcsatár, 19-szeres angol válogatott – Doncaster-ben a Monk Breton temetőben nyugszik

Liam Whelan – 22 évesen hunyt el – jobbösszekötő, 4-szeres ír válogatott – Dublinban a Glasnevin temetőben nyugszik

Walter Crickmer – Klub titkára, a háború alatt a klub irányítója volt

Bert Whalley – Főedző, korábbi bal összekötő az Old Traffordon

Tom Curry – Pályaedző, ’30-as években csatlakozott a klubhoz. Busby a legjobb pályaedzőnek tartotta.

Alf Clarke, Don Davies, George Follows, Tom Jackson, Archie Ledbrooke, Henry Rose, Eric Thompson (mind újságírók), Frank Swift (újságíró és a Manchester City egyik leghíresebb játékosa), Kenneth Raymant (másod-pilóta), Miklós Béla (utazási ügynök), Willie Satinoff (szurkoló), Tom Cable (utas)

Túlélők

Matt Busby (Manager), Johnny Berry, Jackie Blanchflower, Bobby Charlton, Bill Foulkes, Harry Gregg, Ken Morgans, Albert Scanlon, Dennis Viollet, Ray Wood (mind játékosok), Frank Taylor (újságíró), Peter Howard, Tedd Ellyard (mindketten fotósok), a Harry Gregg által kimentett Mrs. Vera Lukic és kisbabája (utasok), Miklósné  (az utazási ügynök felesége), Mr. N. Tomasevic (utas), James Thain (kapitány). Két stewardess szintén megmenekült.

A MU újjáépítésének két meghatározó egyénisége a csodával határos módón megmenekült Busby és Charlton. A munkájuk koronája az 1968-as londoni Wembleyben megnyert BEK trófea!

1958-as Partizan Beograd elleni meccsen készült csapatfotó

A Manchester United a 2008. 02. 10.-ei, Manchester City elleni találkozójukon megemlékezésük gyanánt az 50 évvel ezelőtti szerelést idéző szerelésben lépnek pályára.

És még azon a napon, a stadion déli részét „München Alagút” (The Munich Tunnel) névre kereszteli.