Hogyan tudsz napról-napra koncentrálni, miközben nem vagy folyamatosan játékban?
Csak egy hely van a csapatban a kapusok számára, és sokat edzünk, ami elég nehéz úgy, hogy közben nem vagyok játékban, de motiváltnak kell maradnom, és bizonyítanom kell, hogy ha szükség van rám, akkor készen állok és bevethető vagyok. Minden évben kitűzök magam elé célokat, és a következő mérkőzés mindig egy ilyet jelent. Nem gyakran hull az ölembe lehetőség, hogy a felnőttek között védhessek harmadik számú kapusként, de ha mégis eljön az én időm, akkor nem szabad haboznom, élnem kell a lehetőséggel.

 
Akkor neked elég türelmesnek kell lenned...
A türelem sokat segít, főleg akkor, ha tudod, hogy a kapusoknak hosszú karrierük van; nézzük csak meg Edwint, még mindig játszik. Viszont az nagyon nehézzé teszi a helyzetemet, ha körülnézek, és látom, hogy a körülöttem lévő 17-18 éves játékosok is már gyakran játékban vannak. Macheda egy évvel fiatalabb, mint én, és manapság rengeteg lehetőséget kap, úgyhogy ez egy kicsit csalódottá tesz. De mindent a ma szemszögéből kell megvizsgálni, hiszen én egy olyan poszton játszok, ahogy már korábban is említettem, ahol csak egy játékosnak jut hely mérkőzésenként, és ez az oka, hogy miért nem játszok.


Edwin van der Sar kétszer idősebb, mint Te. Elég idős ahhoz, hogy az apád lehessen, de milyen egy kapussal együtt edzeni napról-napra, aki ilyen tapasztalatokkal rendelkezik?
Már korábban többször elmondtam, hogy egy kicsit olyan érzés, mintha az apáddal edzenél, igen. Nem hiszem, hogy örülne ennek, ha hallaná, vagy olvasná, de ő nagyszerű kapus. Mindig azért rágom a fülét, hogy adjon tanácsokat, segítsen. Ő egy nagyon nyitott ember, aki kimondja mit gondol, ez pedig nagyon jó.

 
Ki volt a kapusideálod fiatalabb korodban?
Mikor felnőttem, Peter Schmeichel játszott a csapatban, úgyhogy ő egy nagy ikon számomra, egy kapus ikon. Emellett viselkedésével egy példakép is egyben. Ami engem nagyon megfogott benne, hogy igazán ember tudott maradni a pályán is, úgy viselkedett, mint a való életben. Akkoriban is már tántoríthatatlan Manchester United fanatikus voltam, így más csapatokat nem figyeltem, minden csak a Unitedről szólt.

 
A Ligakupa előző fordulójában szerepeltél az Old Traffordon. Könnyebb volt hazai közönség előtt játszani, vagy mint például ma, idegenben bizonyítani?
Erről az oldalról még nem gondoltam végig az egészet. Minden mérkőzés a felnőtt csapatban egy mérkőzést jelent, én így állok hozzá. Hogy az Old Traffordon játszunk, vagy máshol, az nem számít. A stadion hangulata olyan elem, amellyel meg kell birkóznia mindenkinek. Személy szerint nem érzek abból problémát, hogy idegenben kell bizonyítanom, de ezzel ugyanígy van a többi játékos, és természetesen a tapasztalat öreg rókák is - ők hétről-hétre megküzdenek ezzel. A West Ham szurkolói nagyon szokták segíteni a csapatukat, a lelátók közel vannak a pályához, nem könnyű nyerni azon a pályán, de nem fog problémát jelenteni.

 
Helyi fiúként, minden perc, amit a csapatban tölthetsz, büszkeséggel tölt el?
Igen, különösen úgy, hogy mindezt annak a klubnak a színeiben tehetem meg, amelynek azóta szurkolók, mióta futballt nézek. De ha már mindennap a klub kötelékeibe tartozol, akkor nem gondolsz erre túl sokat. Már megszokottá válnak a dolgok, azért vagy itt, hogy jól teljesíts, és ha ez sikerül, akkor te is a csapat részének érezheted magad.

Forrás: manutdfanatics

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés